Koronavírus - Félelem és kapzsiság

Nem csak a vírus tombol, hanem a félelem is a tőzsdéken, attól, hogy az előbbi milyen kárt tesz a gazdaságban. Ahogy egy tegnapi LinkedIn válaszomban jeleztem az emberek befektetési viselkedését alapvetően a félelem és a kapzsiság jellemzi, mikor melyik kerekedik felül. Ezt bizonyítja, hogy a csúcsról a mélybe még sohasem jutott el a Dow Jones Index ilyen rövid idő alatt. Azonban, e cikk írásakor technikai értelemben még nincs medve piac, a 20 % eséstől még 1 % távolságra vagyunk.

A tudományos alapú befektetés egyik alapvetése, hogy a pénzügyi piacok hatékonyak, minden publikus információ azonnal beépül a részvényárakba és itt nem arra kell gondolni, hogy patikamérlegen kimérten tökéletesek. Profi kereskedő áll profival szemben, és egyre kevesebb az olyan szituáció, amikor információs aránytalanság áll fenn a piacon. Minden profinak a kor színvonalán álló eszközök és információk állnak rendelkezésére, és jobbára egymás ellenfelei ill. kontrolljai.

Az árak gyors esése, majd visszapattanása, ill. tovább folytatódó esése, majd ismételt emelkedése, a volatilitás (épp most kaptam az értesítést a telefonomra, hogy a március 9-i bezuhanást némiképp ledolgozva 700 pontos emelkedést mutat a Dow Jones Index a nyitás előtti kereskedésben) arról tanúskodik, hogy a befektetők idegesek, vagyis hol a félelmük, hol a kapzsiságuk kerekedik felül.

A tudományos alapú befektetők ilyenkor kivárnak, nem csinálnak semmit ill. valamit nagyon is tesznek, uralkodnak az érzelmeik felett. Ők általában rendelkeznek válságbiztos pénzügyi tervvel és pénzügyi tervezővel, aki már jóval az ilyen események előtt felkészítette őket arra, hogy mi ilyenkor a teendő. SEMMI. Ki kell várni amíg elmúlik a vihar.

Minden nap figyelem az angolszász pénzügyi tervezői társadalom reagálását és azt látom, hogy pl. egyikük szerint 3500 ügyfelük közül még senki sem hívta fel őket, ami annak a jele, hogy a folyamatos felvilágosító tevékenységüknek van foganatja. Egy másik szerint pedig egy pénzügyi tervező ne hívja fel az ügyfeleit nyugtatási szándékkal sem, mert pont az ellenkező hatást érné el. Az alábbi kép mutatja, hogy a múltban milyen medve piacok alakultak ki (ismétlem: technikai értelemben ma még nincs medve piac), és az egyetlen különbség a címkép és e között, hogy az előbbi az első 50 napot mutatja be összehasonlítva a múltbeliekkel, míg az utóbbi kb. 1100 napot, attól függően, hogy melyik válság mennyi ideig tartott. Ki-ki vérmérsélete, optimizmusa ill. pesszimizmusa szerint értékelheti az ábrát. Egy biztos: senki sem tudja mi fog következni.

Viszont az is biztos: a tőzsdén kivüli ok miatt kialakult tőzsdeválság a kiváltó ok megfelelő kezelésével orvosolható csak, ezért a tudományos alapon befektetők akkor tesznek a legjobban, ha továbbra is uralkodnak félelmeik felett. Azért csak azok felett, mert a kapzsiságukat (értsd: irreális elvárásaikat) már eleve kordába szorították a tudományos alapon elérhető befektetési hozamok elfogadásával.

Nincs más teendőjük.

A Magyarországon egyeduralkodó aktív befektetés kezelés ügyfeleinek pedig remélem a jelenlegi válság kellő lökést ad ahhoz, hogy olyan valós, infláció feletti reálhozamot biztosító vagyonépítési befektetési stratégia alternatívák után nézzenek, mint pl. a tudományos alapú befektetés.